heimhouse

Ökológiai lábnyom csökkentése gerendaházzal?

megosztom:

A szénlábnyom az adott tevékenységek, termékek vagy magatartások eredményeként a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségének a mértéke. Talán elsőre meglepőnek tűnhet, de az erdészeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás és a fa építőiparban történő felhasználása jelentősen csökkentheti ökológiai lábnyomunkat. Nem kell többet aggódnod amiatt, hogy a házad alapanyagát adó fa hozzájárul a klíma vészhelyzethez, mert a kiváltott környezeti hatás ezzel éppen ellentétes! Hogy ennek a logikáját megértsd, nézzük meg, hogyan működik ez a folyamat a gyakorlatban!

Az erdők felszívják és tárolják a légköri szén-dioxidot (CO2), a felelős erdőgazdálkodás pedig biztosítja az építkezéshez szükséges nyersanyagot, a fát. Mindaz, ami fából készült, a az épület falai, szerkezete, a bútorok mind, mind meghosszabbítják a szén-dioxid tárolását, miközben a kivágott fa teret ad az új erdő növekedéséhez. Az alapanyagként használt fa mindemellett kiváltja az előállításuk során jelentős szén-dioxid kibocsátással járó más anyagokat ( beton, tégla, acél, műanyagok ) is, ezzel pedig a legkörnyezetkímélőbb, ráadásul egyetlen megújuló alapanyagként tekinthetünk rá!

A fa legfeljebb 50 százalékban szénből áll. Egy köbméter fa átlagosan 500 kilogrammot nyom, ami azt jelenti, hogy körülbelül 250 kilogramm szenet tartalmaz. Amikor a szén szén-dioxiddá alakul (oxidálódik), 1 kg szén körülbelül 3,67 kg CO2-t hoz létre. Így 250 kg szén 917 kg CO2-t hoz létre, ami körülbelül 1 tonna szén-dioxid köbméterenként. (Arno Frühwald, Hamburgi Egyetem)

3d-house-with-solar-pannels

Elérhető, megújuló erdők

Kevesen tudják, hogy az évente ültetett fa mennyiségének csak kevesebb mint kétharmadát használják fel Európában. A számok nyelvén évente 776 millió köbméter fát ültetnek Európában, míg évente csak 490 millió köbmétert használnak fel. A fennmaradó 286 millió köbméter az erdőben marad, és ezzel minden évben növeli a teljes európai erdőterületet. Ausztriában például az éves fanövekedés kevesebb mint egyharmada elegendő lenne az egy év alatt felépített összes épület fából való megépítéséhez, míg Erdélyben ez az érték valamivel magasabb, kb 70%-os arányt képvisel. Ez azonban még mindig jóval több, mint amennyit az erdőből felhasználunk.

Fenntartható erdők

Az ültetett erdők nagy lehetőséget biztosítanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Az európai erdőket több mint 250 éve fenntartható módon kezelik és nagyon szigorú erdészeti törvények biztosítják az erdőgazdálkodás kereteit. A fő elv az, hogy nem lehet több fát kivágni, mint amennyit újra elültetnek. A természetes erdőkben (őserdők) a szén-dioxid-abszorpció és a szén-dioxid-kibocsátás hosszú távon kiegyensúlyozzák egymást, azonban a művelés alá vont erdők fáit még azelőtt eltávolítják, mielőtt a korhadás folyamatával együtt elindulna a fa élet során megkötött szén-dioxid kibocsátása.

Európában a tűlevelű erdők dominálnak. Az európai erdők fele tűlevelű erdő. További 27%-a lombhullató erdő. A fennmaradó 23% pedig a vegyes erdők közé sorolható. A HeimHouse gerendaházak az erdélyi Havasokból származnak, magas gyantatartalmú lucfenyőből készülnek.

CO2 tonnák: gépjárművek, energia, fa

A magyar háztartások éves Co2 kibocsátása 21.706.000 tonna, ami a teljes nemzetgazdasági CO2 kibocsátásának az ⅓-a, míg az építőipar 1.183.000 tonnával járul hozzá évente a globális üvegházhatású gázok légkörbe kerüléséhez.

A villanyautosok.hu szerint 2019-ben, a lezárások előtti utolsó évben 5,6 milliárd liter üzemanyagot adtak el a töltőállomások, ebből az éves átlagos futásteljesítmény alapján kb. 4,5 milliárd liter kerülhetett a személygépkocsik tankjába. Ez öt év alatt 30%-os növekedés, miközben az autók száma csak 23%-kal nőtt. Egy átlagos benzines autó körülbelül évi 9-10 ezer km-t tehet meg, a dízeles autókra viszont egy bő 30 ezer km-es éves futásteljesítmény jut, így az átlag 17 ezer km évente, ami kb 67%-al magasabb a szomszédos Ausztriánál.

Egy év autóhasználat (17.000 km) 2,5 tonna CO2-t bocsát a légkörbe, ami fejenként minden egyes magyar lakosra vetítve 1 tonna CO2-t jelent.

Egy négyfős háztartás éves energiafelhasználása 4100 kWh/év, ami összesen 2,5 tonna, fejenként pedig 625 kg CO2 kibocsátással jár, azaz pusztán ezzel a két tevékenységgel lakosonként 1625 kg széndioxiddal terheljük a környezetünket évente. És ez még csak a kezdet. A jövőnkre és utódainkra felelősen gondoló, cselekvő emberként ezért korántsem mindegy, hogy ha építkezünk, mennyivel és hogyan tudjuk ezt a hatalmas kibocsátást csökkenteni!

CO2-ből készült fal

A különböző építőanyagoknak ugyanis eltérő a szénlábnyoma. Fából készült házaink nem csak egyszerű széndioxid-elnyelők, más területeken is hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A fa ugyanis helyettesíti az olyan általános építőanyagokat, mint a tégla vagy a beton, amelyek előállítása különösen szén-dioxid-intenzív.

Amennyiben téglaházat szeretnénk építeni, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy 1 m³ hagyományos külső fal + 57 kg CO2-t, beton esetén pedig + 82kg CO2 juttat a levegőbe! Egy 65 nm-es HeimHouse gerendaház kb. 50 m³ fából készül. 1 m³ fa kb. 1 tonna CO2-t köt meg, azaz házunk nagyjából 50 tonna CO2-t tárol. Ha a fenti téglaházas példánál maradunk és ennek a széndioxid kibocsátását egy HeimHouse gerendaházzal hasonlítjuk össze a különbség  egészen elképesztő: min. 52,85 tonna, beton esetén pedig min. 54,1 tonna.

Ha pedig a betonalapot is talajcsavarral váltjuk ki, az alapozás során megtakarított CO2 kibocsátással együtt a széndioxid lábnyomunk akár 150-200 tonnával is csökkenhet.

Egy HeimHouse gerendaházban eltárolt szén-dioxid mennyisége megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet autónkkal 340 000 km megtétele során bocsátunk ki, vagyis HeimHouse gerendaházunkkal 20 évnyi autózás során kibocsátott szén-dioxidtól óvjuk meg a légkört, miközben egy hagyományos falazatú ház megépítésével éppen annyi CO2-t jutatunk a levegőbe, mintha harmincszor megkerültük volna autóval a Földet.

A fa újrahasznosítható

Más anyagokkal ellentétben a fa könnyen újrahasznosítható. A nem fenntartható alapanyagokból készült építőanyagokhoz képest a faanyagok kivétel nélkül újrahasznosítható termékek, amelyek komoly erőforrás-megtakarítást eredményeznek. A fának, mint építőanyagnak éppen ezért nincs standardizált ártalmatlanítási folyamata – végső soron akár energiaforrásként használható, így helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagokat ( szén, olaj vagy földgáz és amennyiben fosszilisből állítják elő, a villamos energiát is). Mivel a fa elégetésekor csak annyi szén szabadul fel, mint amennyit az élete során megkötött, karbonlábnyomunk szaldója mindvégig nulla maradhat.

A fa sok embernek ad munkát. Európában mintegy 3,5 millió ember dolgozik az erdőgazdálkodásban és a faiparban. Ez majdnem annyi, mint az autóiparban dolgozóké. Ha HeimHouse gerendaházban laksz, ennek a gyönyörű, természetközeli iparágnak a fejlődéséhez is hozzájárulsz. Idővel pedig lehet, hogy te is ezen a területen helyezkedsz el.

 Természetes szén-dioxid lebontás gerendaházzal

Ahogy a fák nőnek, felszívják a szén-dioxidot, és a fotoszintézis részeként lekötik a szenet a sejtjeikben. Amikor a fát faként használják fel az építőiparban, ez a szén az épület teljes élettartama alatt megmarad – nos, ez a legtökéletesebb természetes szén-megkötés!

Gerendaházak finanszírozása

Egy gerendaház finanszírozása nem sokban különbözik egy hagyományos építőanyagokból készült házétól. Néhány banknak azonban fenntartásai lehetnek a fa építési móddal kapcsolatban.

Blackout napjainkban

A villamos hálózati rendszerek mind gyakoribb túlterheltsége, illetve a növekvő energiaárak mellett kialakult kínálati hiány időleges hálózati kimaradásokhoz is vezethet, amelynek a kezelésére az osztrákok és a németek a katasztrófavédelemmel együttműködésben már külön kampányokat is készítettek 2022 végén, erősen sokkolva ezzel a lakosságot.

No more posts to show

Kérj árajánlatot!