Mivel a világ energia felhasználásának a 86 százaléka egyelőre még a valóban környezetszennyező fosszilis tüzelőanyagokból származik, az alternatív technológiák, például a szél- és napenergia fokozott fejlesztése prioritást élveznek. A kormányoknak vezető szerepet kell vállalniuk ebben, és ideológiai nézőpontunktól függetlenül el kell fogadnunk, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői között is bárki is lehet, aki hatékonyan hozzá tud járulni a környezetvédelemhez.

Amikor azonban a munkahelyek megtartása és a nyereség az első, a környezet gyakran szenved az ezek akár erőltetett fenntartása miatt keletkezett károktól. A nehézipar például 29 százalékos részesedésével továbbra is a világ üvegházhatású gázainak talán legnagyobb kibocsátója, és mivel egyetlen kormány sem akarja bezárni a munkahelyek millióit biztosító autógyárakat, a szén és vasércbányákat vagy acélműveket, ezért arra kell törekedni, hogy a termékek előállításának a módja, szállítása és a hasznosítása a jelenleginél lényegesen hatékonyabb és tisztább legyen.

A természetvédelemben az építészekre is egyre fontosabb szerep hárul. Az építőiparban használt anyagok, az előállításukhoz és a szállításukhoz szükséges energia, valamint az épületek energiafogyasztása a világ üvegházhatású gázainak 19 százalékáért felel, amelyek miatt a jövőben szükség lesz minél több helyben, vagy a közelben előállított, újrahasznosított anyag felhasználására, beépítésére, miközben gondoskodni kell az épületek lokális szintű megújuló energia ellátásáról is.